A projekt elsődleges célja az alapfunkció maradéktalan ellátásához a csatorna kapacitásának növelése az érintett 4 település (Kuncsorba, Kétpó, Mezőhék, Mesterszállás) csapadékvizeinek biztonságos befogadása érdekében. A tervezett munkák: mederrekonstrukció, műtárgyak vízszállító képességének növelése és egy új mederelzáró műtárgy megépítése.
A projekt eredményeként a térségben csökken a belvízkár. A meder tervezett paraméterek szerinti kiépítése hosszútávra megteremti a befogadóképességet, teljesen kiépülhetnek a települések csapadékvíz elvezető rendszerei, csökkenhet a kül- és belterületi belvízkár. Megvalósulhat a különböző szintű- belterületi, üzemközi, üzemi és főművi- létesítmények egymásra épülő fejlesztése.A projekt megvalósulásával a Harangzugi térségben létrejönnek a korszerű belvízgazdálkodás műszaki feltételei, melyek a többlet vizek (belvíz) kártételei mellett a vízhiányos időszakok (aszály) kártételeinek enyhítésére is alkalmasak. A projekt biztonságosabb környezetet biztosít a belterületi lakosság számára, elősegíti a gazdálkodás fellendülését, ezáltal csökkenti a lemaradást az ország más területeivel szemben.
A támogatott projektek keretében ár- és csapadékvíz károktól megvédett lakosság 1598 főről 2663 főre nő.
A Támogatási szerződés aláírása 2010. február 11-én megtörtént. A kivitelezési munkák elkezdődtek, a készültség kb. 55%-os. A kotrási munkálatok befejeződtek és 5 műtárgy is elkészült. A kivitelezés a tervdokumentációban meghatározott műszaki tartalomnak megfelelő ütem szerint halad.
A projekt által érintett terület vízgazdálkodási szempontból a 063. számú Mesterszállás-Bartapuszta belvízrendszerhez tartozik, melynek vízgyüjtő területe 398,4 km2. A belvízrendszert É-on a Törökszentmiklós-Karcag vasútvonal, K-en a 062.számú Túrkeve-Mezőtúri belvízrendszer, D-en a Hármas-Körös jp.-i töltése, Ny-on pedig a 064. számú Fegyvernek-Szajoli, és a 066.számú Hármas-Körös jobb parti belvízrendszerek határolják.

A belvízrendszer jellegzetesen síkvidéki terület, átlagos terepesés 10-20 cm/km. A főművek (kizárólagos állami tulajdonú belvízcsatornák és tartozékaik) üzemeltetését az érvényes üzemeltetési engedélyek alapján a KÖTI-KÖVIZIG ,az egyéb belvízelvezető műveket a Mezőtúr Tiszazugi Vízgazdálkodási Társulat és a Kétpó Önkormányzata végzi. A projekt által érintett terület az Észak Alföldi régióhoz és azon belül a mezőtúti és törökszentmiklósi kistérséghez tartozik. Dr. Pálfai féle belvíz veszélyeztettségi térkép alapján a terület jelentős része közepesen veszéyeztetett, zonális aszályossági besorolása szerint erősen aszályos terület.

A Harangzugi I. belvízcsatorna egy térségi jelentőségű 398,4 km2 kiterjedésű vízgyüjtő terület gerincét képezi. Elhelyezkedése és környezete természeti adottságai miatt négy település: Kuncsorba, Kétpó, Mezőhék, Mesterszlás bel -és külterületeinek felszíni és csapadékvizeinek kizárólagos befogadója.
A vízgyüjtőn keletkező kül- és belterületi felszíni és csapadékvizeket, valamint tisztított szennyvizeket gyűjti össze és vezeti le a Harangzugi Holt-Körösbe. A rendszer gravitációsan a Hármas-Körös jp.37+093 tkm szelvényében lévő harangzugi zsilip nyitásával, vagy magas Körös vízállás esetén a 2,1 m3/s kapacitású szivattyútelep üzemeltetésével üríthető.
A harangzugi I. belvízfőcsatorna hossza 19+863 m ebből KÖTI-KÖVIZIG kezelésben és üzemeltetésben 15+638 fm van.
A belvízcsatorna egy természetes mélyvonulatban, a szabályozás előtt a Tisza fegyverneki kitöréseinek vizét levezető Büdös-ér és Nagy Hék-ér nyomvonalában helyezkedik el. A jelenlegi belvízelvezető főművek így a Harangzugi belvízfőcsatorna kiépítése is, nagyjából az 1970-es évek végére tehető. A 70-es évek végétől a 80-as évek közepéig jellemző felszín alatti vízelvezető rendszerek kiépítésével a befogadók kapacitás bővítése vált szükségessé de nem valósult meg. A 80-as évek közepétől igény merült fel a mű vízpótlásra történő felhasználására, ugyanakkor igény fogalmazódott meg a környezet és a természetvédelmi szempontok érvényesítésére is. A 90-es évektől a települések fejlődésével párhuzamosan növekedett az igény a belterületi vízrendezés megoldására is. Különösen 1999-2000 évi rendkívüli belvízhelyzet után került ez a probléma előtérbe, hiszen eddig Kétpó és Kuncsorba belterületének nem volt kapcsolata a főgyüjtő Harangzugi belvízfőcsatornával. Kuncsorba közigazgatási területén belvízcsatorna nem volt. 2003 -ban megépült a Harangzugi I. meghosszabítás, mely megteremtette annak a lehetőségét, hogy mindkét település bel-és külterületi káros vizei levezethetőek legyenek a Harangzugi I. csatornába. Ezt a többlet vízhozamot, amely belvizes időszakban kb:1m3/s-t is meghaladhatja, a főcsatorna már nem tudja levezetni (jelenlegi vízszállító képessége 0,72 m3/s, szükséges 1,69 m3/s).
A Harangzugi I. vízelvezető főcsatorna jelenleg 2-3 hét levezetési idővel tudja csak a négy település csapadékvizeit elvezetni az előírt 8 naphoz képest. Kuncsorba, mely település a befogadó végszelvényére csatlakozik, csak szakaszolások útján belvízmentesíthető.
A belterületek védelmében a csatorna melletti 40-80 m-es terület víz alá kerülhet, így alkalmatlan a mezőgazdasági művelésre. A települések csapadékvíz elvezető rendszereinek mostani kiépítettsége csak részleges, de ez a vízhozam és a belterület határa feletti külterületről érkező vízhozam összege jelentősen meghaladja a Harangzugi főcsatorna jelenlegi kapacitását.