Harangzugi belvízfőcsatorna mederfejlesztése és rekonstrukciója

A Harangzugi I. belvízcsatorna egy térségi jelentőségű, 398,4 km2 kiterjedésű vízgyűjtőterület gerincét képezi. A csatorna vízszállító képessége (befogadó képessége) a korábbi állapotában a már meglévő igényeket sem tudta kielégíteni, mivel az utóbbi évek belvizes időszakai alatt, a településeken részben kiépültek a csapadékvíz elvezető rendszerek, külterületen pedig a belvízelvezető művek. A különböző szintű- belterületi, üzemközi, üzemi és főművi- létesítmények fejlesztései csak egymásra épülve valósíthatók meg, mivel ezek összefüggő rendszert alkotnak. A további fejlesztésekből eredő plusz igényt - komolyabb rekonstrukció nélkül - a főcsatorna nem tudta befogadni. Ezért volt szükség a projektre.

A Harangzugi I. belvízfőcsatorna mederfejlesztése és rekonstrukciója projekt főbb célkitűzései a következők voltak:
- A meder kiépítésével hosszútávra megteremteni annak a lehetőségét, hogy teljesen kiépülhessenek a települések csapadékvíz elvezető rendszerei, ezáltal jelentősen csökkenjenek a belterületi belvízkárok.
- Külterületen növelni a mezőgazdaság termelésbiztonságát.
- Fejlesztési lehetőséget biztosítani a befogadói oldalról a különböző szintű- belterületi, üzemközi, üzemi és főművi- létesítmények tulajdonosainak, kezelőinek.
- A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szellemében, segíteni a vízi és a vízközeli élővilág fennmaradásához szükséges feltételek fennmaradását. A fejlesztéssel az élőhely-védelmi irányelv fő célkitűzései nem sérültek, a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és egyes élőhely-típusok hosszú távú fennmaradása, természetes elterjedésük szinten tartása vagy növelése biztosítható.

A mederfejlesztéssel érintett csatorna mentén mederszelvény bővítéssel, a természet-harmonikus vízrendezés elvárásait kielégítő mederforma alakult ki. A főmű fejlesztéséből adódóan a többletkapacitás révén belterületi kapacitásnövekedés jött létre. A kivitelezés során természetbarát mederforma kialakítása történt. A projekt következtében kialakuló természetközeli vízgazdálkodással a Harangzugi I. belvízfőcsatorna térségében meglévő természeti értékek megőrizhetők, vizes élőhelyek kialakulása megteremthetők.
A mederszelvény kiépítésének eredményeként nőtt a mederben tározható belvízmennyiség, amely egy kedvezőtlen hidrometeorológiai helyzet esetén keletkező nagyobb belvízhozamot is képes elvezetni. A beruházás megvalósítása során az ökológiai és belvízvédelmi szempontok együttesen érvényesültek, megfelelve az EU Víz Keretirányelvében foglaltaknak.

A projekt földrajzi hatáskörzete:
A projekt által érintett terület az Északi-alföldi régióhoz és azon belül a mezőtúri és törökszentmiklósi kistérséghez tartozik. A belvízcsatorna egy természetes mélyvonulatban helyezkedik el. Elhelyezkedése és környezete természeti adottságai miatt négy település: Kuncsorba, Kétpó, Mezőhék, Mesterszállás, bel-és külterületeinek felszíni és csapadékvizeinek kizárólagos befogadója.

A 2009. november 10-én elkezdődött fejlesztésnek – jellegük szerint – három fő eleme volt:
1. Kotrási, földelhelyezési munkák
 A csatorna rekonstrukciójának egyik legfontosabb eleme a csatorna kotrása volt. Ez a csatorna felső kétharmadán – a 4+764 csatorna-kilométer szelvényben lévő műtárgyától, folyásirányban felfelé - mintegy 11 km hosszban történt. A 4+764 csatorna-kilométer szelvény feletti szakaszon már jelentősen indokolt volt a csatorna kotrása, szelvénybővítése egészen a 15+720 csatorna-kilométer szelvényig. A kotrási munkálatok során közel 40 ezer köbméter földet mozgattak meg, a helyreállított területe nagysága 10,5 hektár.
2. Műtárgy felújítási, átépítési munkák
 A munkálatok során 11 db műtárgy átépítését végezték el a kivitelezők. A vízvisszatartás biztosításához 1 db műtárgy épült. A fejlesztés technológiai különlegességekkel is szolgált. A csatorna és a mesterszállási út kereszteződésénél 2db 220 cm átmérőjű, míg a csatorna és a Tiszaföldvári út alatt lévő területen 140 cm átmérőjű csövet sajtoltak át a szakemberek.
3. Monitoring rendszer kiépítése
 A csatorna vízszintje vagy vízhozama folyamatosan nyomon követő a kiépült monitoring rendszerrel.

A fejlesztés Kuncsorba, Kétpó, Mezőhék, Mesterszállás településeket érintette, és a vízgyűjtő területén élő és gazdálkodó mintegy háromezer ember életminőségét javítja.
A 2010-ben bekövetkezett ár-és belvízvédekezés miatt szerződésmódosítás történt, így az eredetileg tervezett 2010. október 30-ai határidő, 2011. április 30-ra módosult.  A belvízvédekezés során, a Harangzugi I. csatorna addig elvégzett szakasza jelesre vizsgázott.
A projekt összköltsége 394 293 153 forint volt, amelyet teljes egészében a Észak-Alföldi Regionális Operatív program finanszírozott. Önerőt nem kellett hozzá biztosítania a projektgazda Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak.

A projekt kedvezményezettje:
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság,
5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. www.kotikovizig.hu

Közreműködő szervezet:
Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kft.
4028 Debrecen, Simonyi út 14. www.eszakalfold.hu

Kivitelező:
„Harangzugi Vízépítő” Konzorcium
5000 Szolnok, Gáz út. 1. www.kotiviep.hu

Tervező:
ERBO-PLAN Mérnöki Szolgáltató Kft.
5700 Gyula, Hold u. 10.

A projekt zárórendezvényén a kétpói Arany János Óvoda kulturális műsorát követően, az érintett települések képviseletében Kétpó első embere, Boldog István polgármester, míg a projektgazda képviseletében Lovas Attila igazgató köszöntötte a megjelenteket. Kovács Sándor, a JNSZM-i Önkormányzat Közgyűlésének elnöke ünnepi beszédében – többek között - azt hangsúlyozta, elnökként már a második vízügyi fejlesztés átadásán vesz részt. Reményét fejezte ki, hogy a most átadott, és az átadásra váró Dobai és Milléri fejlesztéssel tovább javul Jász-Nagykun Szolnok Megye belvízbiztonsága.

A fejlesztés az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.